A Magyarországi Humboldt-Egyesület Alapszabálya

 

A Magyarországi Humboldt-Egyesület

Alapszabálya

 

A Magyarországi Humboldt-Egyesület 2016. november 25-i közgyűlésén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései alapján az egyesület alapszabályát módosította és egységes szerkezetbe foglalta.

 

I. Az egyesület adatai

 

1. Az egyesület neve: Magyarországi Humboldt-Egyesület

2. Az egyesület székhelye: 7622 Pécs 48-as tér 1.

3. Az egyesület elérhetősége:

Magyarországi Humboldt-Egyesület

c/o Dr. Herger Csabáné titkár

Pécsi Tudományegyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

7622 Pécs, 48-as tér 1.

Levelezési címe: 7622 Pécs, 48-as tér 1.

Telefon: + 36 72 501-594/23243

 

II. Az egyesület /továbbiakban: MHE/ célja, tevékenysége

 

1. Az egyesület célja:

Az MHE olyan tudományos/kulturális célú és nem-profit érdekeltségű szervezet, amely mindenekelőtt a magyarországi egykori és jelenlegi Humboldt-ösztöndíjasok szervezete, és amely céljának tekinti, hogy elmélyítse a magyar és a német nép új kapcsolatrendszerét, mind a tudományos, mind az emberi kapcsolatok területén.

 

2. Az egyesület tevékenysége:

Az MHE tevékenysége elsősorban arra irányul, hogy tudományos/kulturális rendezvények keretében kapcsolatot teremtsen a különféle szakterületen dolgozó egykori és jelenlegi Humboldt-ösztöndíjasok között.

Az MHE ugyanakkor nem kívánja korlátozni tevékenységét a Humboldt-ösztöndíjasokra. Tudományos és kulturális rendezvényeit hozzáférhetővé teszi valamennyi, ilyen területen érdeklődő számára.

Az MHE tudományos/kulturális rendezvényeit az ügyvezetőség a tagság javaslatainak figyelembevételével határozza meg.

Az MHE kapcsolatot tart fenn az Alexander von Humboldt-Alapítvánnyal (Németország), de nem vesz részt ösztöndíjasok kiválasztásában.

Az MHE kapcsolatot épít ki a világ számos országában működő Humboldt-klubokkal.

Az MHE elősegíti német kutatók magyarországi látogatását, előadását.

Az MHE támogatja a tagjait abban, hogy szakterületükön, illetve a munkahelyük vagy a lakóhelyük szerint Humboldt-klubokat hozzanak létre.

Az MHE minden rendelkezésére álló anyagi eszközét a fenti célok megvalósítására használja fel.

 

III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

Az MHE politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, azokat nem támogatja, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

Az MHE demokratikus alapelvek szerint kíván működni.

 

IV. A vagyoni hozzájárulás

 

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek, amelyet minden év március 31. napjáig kell megfizetni az egyesület bankszámlájára történő átutalással.

 

Az éves tagdíj összege magánszemély tagoknak min. 6000 Ft, nyugdíjas tagoknak min. 3000 Ft, örökös tagoknak min. 100.000 Ft, céges tagoknak min. 180.000 Ft.

 

Az MHE bevételeiből fedezi működési költségeit (pl. posta költség, rendezvények költsége, bel-és külföldi útiköltség hozzájárulások).

 

Az MHE adott esetben állandó vagy ideiglenes alkalmazottakat foglalkoztathat. A munkáltatói jogokat az egyesület titkára, akadályoztatása esetén az általa megbízott titkárhelyettes gyakorolja.

 

 

V. A tagság 

 

1.  Az MHE tagja lehet minden egykori és jelenlegi Humboldt-ösztöndíjas, aki felvételét írásban kéri és az egyesület alapszabályát elfogadja, valamint tagdíjat fizet.

2.  Az MHE örökös tagjai olyan tagok, akik az örökös tagokra megállapított tagdíj összegét megfizették, és így ezzel további tagdíjfizetési kötelezettség nélkül teljes jogú tagjai az MHE-nek, amíg tagságuk egyéb okból meg nem szűnik.

3.  Az MHE pártoló tagja lehet bármely természetes és jogi személy, aki az egyesület alapszabályát elfogadja és tagdíjat fizet.

 

VI. A tagsági jogviszony keletkezése

 

Az egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az Egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

VII. A tagsági jogviszony megszűnése

 

1. A tagsági jogiszony megszűnik:

a, A tag kilépésével.

b, A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c, A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatnak az elnökhöz történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

VIII. A tagok jogai

 

Az egyesület tagja jogosult:

a, az egyesület tevékenységében részt venni;

b, az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;

c, a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;

d, az egyesület irataiba betekintetni;

e, arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

 

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

       

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

A pártoló tagoknak szavazati joguk nincs. Nem választhatnak, és nem választhatók. Indítványaikat azonban az ügyvezetés köteles érdemben elbírálni, és adott esetben erről a tagság véleményét is meghallgatni, levelezés vagy közgyűlés útján.

 

 

IX. A tagok kötelezettségei

 

 1. Az egyesület tagja:

 a, Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

 b, Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

 c, Köteles az egyesület alapszabályának rendelkezéseit betartani.

 d, Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

 

 X. Az egyesület szervei

 

1. Az egyesület szervei:

a, Közgyűlés

b, Elnökség

c, Felügyelőbizottság 

 

A Közgyűlés

 

2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

 

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a, az alapszabály módosítása;

b, az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c, a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d, az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e, az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f, a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g, az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h, a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i, döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

 

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön. A székhelytől eltérő helyre is összehívható a közgyűlés, amennyiben a tagok lakhelyére tekintettel ez célszerűbb.

 

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A nem ugyanazon a napon megismételt közgyűlésre a tagok újabb meghívót kapnak.

 

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

 

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a, az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b, az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c, az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

 

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c, aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e, aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f, aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

11. A közgyűlés határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

Elnökség

 

13. Az elnökség az egyesület 6 fő elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

Az elnökségi tagok az egyesület titkára és titkárhelyettese címet is viselhetik.

 

14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 év határozott időtartamra.

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a, a megbízás időtartamának lejártával;

b, visszahívással;

c, lemondással;

d, a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e, a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f, a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

 

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

16.  Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

Elnök: Dr. Jakab Éva

Az elnökség tagjai:

                       Dr. Herger Csabáné titkár

                       Dr, Kiss György budapesti titkárhelyettes

                        Dr. Ohmacht Róbert pécsi titkárhelyettes

                        Dr. Ditrói Ferenc debreceni titkárhelyettes

                        Dr. Kiss János László szegedi titkárhelyettes

           

 A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

 A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a, az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b, a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c, az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d, az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e, a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f, az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g, részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h, a tagság nyilvántartása;

i, az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j, az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k, az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l, a tag felvételéről való döntés.

m,  döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

 

18.     Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

 

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

19.    Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, ismételt szavazategyenlőség esetén a napirendi javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.[1]

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c, aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e, aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

 f, aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

  

20.  Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

Felügyelőbizottság

 

21. A felügyelőbizottság az egyesület hét tagból álló általános felügyelő szerve.

 

a, A felügyelőbizottság hét  tagját a közgyűlés három év határozott időtartamra választja meg.

b, A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozzák. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője (Ptk. 3:26.§ 2. bek.)  

c, A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése (Ptk. 3:82. § 2. bek.).

d, A felügyelőbizottság évente legalább egyszer ülésezik. A bizottsági ülések összehívására az elnökség jogosult. Ha a bizottság összehívását  az egyesület legalább két tagja írásban, indokolással ellátva kéri, a bizottságot az elnökség köteles összehívni.

e, A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha legalább négy tagja jelen van. A felügyelőbizottság határozatait szótöbbséggel, titkos szavazással hozza.

 

XI. Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

Budapest, 2016. év november 25.

 

                                                                       ………………………………………..

                                                    Dr. Jakab Éva elnök

 

 

 

Előttünk, mint tanúk előtt:

 

Név:…………………………… …..                                  Név:….…………………………….

Lakcím:…………………………….                                  Lakcím:…………………………….

……………………………………..                                   …………………………………….

Aláírás:…………………………….                                   Aláírás:…………………………….

 

Záradék:

 

Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások és kiegészítések alapján hatályos tartalomnak.

 

 

Budapest, 2016. év november 25.

 

                                                                                                                                                                      ………………………………………………..

Dr. Jakab Éva elnök